Az ügyvéd feladatai

Mikor forduljak ügyvédhez?

Magánemberként:

  • életének fontos döntései előtt (házasságkötés, válás, végrendelet készítése, hozzátartozók halála stb.)
  • ha Ön számára fontos megállapodásokat kötne (ingatlanvásárlás, ingatlan eladás, nagy értékű szerződések, külföldi munkaszerződés megkötése stb.)
  • ha vitás ügyében tanácsot kérne (munkahelyi konfliktusok, viták rokonokkal, szomszédokkal, társasházzal, közös használatú vagy tulajdonú ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos viták, problémás albérlő stb.).

Az üzleti élet szereplőjeként:

  • a vállalkozás minden fontos döntése előtt a cégalapítástól az átalakuláson keresztül a tagkiválásig vagy a felszámolásig
  • fontos szerződések előkészítésekor
  • a vállalkozása számára ismeretlen “területek” feltérképezésekor.

Ha felmerül a kérdés, akkor azonnal!

  • “Eső előtt köpönyeg!” – Ha időben felkeresünk egy képzett ügyvédet, az esetek jelentős részében elkerülhetjük a nagyobb bajt és a kár bekövetkezését.
  • “Ki korán kel, aranyat lel!” – Az ügy minél korábbi fázisában fordul ügyvédhez, annál nagyobb a valószínűsége, hogy jó megoldást fog találni.
  • “Jobb későn, mint soha!” – Mindenesetre még az előtt kérjen jogi tanácsot, mielőtt a bírósági határozat jogerőre emelkedne!

 

Az ügyvéd feladatai:

Az ügyvéd hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatályba lépésének napjával az “ügyvédkényszeres” ügyek, eljárások vagy okirattípusok száma 99-re nőtt, ami – más országok ügyvédi hivatásrendjeinek normatív módon biztosított ügyellátását tekintve – Európában egyedülálló. Ez az ügyfelek szélesebb köre részére szolgálja a kiemelt fontosságú jogügyletek és okiratok biztonságát.

Mit tesz az ügyvéd ügyfele érdekében?

  • polgári ügyekben képviseli
  • büntetőügyben ellátja a védelmét
  • jogi tanácsot ad
  • szerződést, beadványt vagy más iratot készít
  • pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi.

Az ügyvédek elláthatják a következő feladatokat is:

  • szabadalmi ügyvivői tevékenység
  • adótanácsadás
  • társadalombiztosítási tanácsadás
  • biztosítási tanácsadás
  • munkaügyi tanácsadás
  • bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása
  • pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás
  • felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység
  • bizalmi vagyonkezelési tevékenység
  • ingatlanközvetítői tevékenység
  • társasházi közös képviselői tevékenység
  • nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása, valamint
  • közvetítői eljárásban és büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység.

Jogi háttér, működési normák

Az ügyvédi tevékenységet az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szabályozza. Tevékenységét emellett írott és íratlan etikai szabályok, normák határozzák meg.

Feladata végzése közben az ügyvéd az alábbi fő törvényi és etikai szabályokat tartja be:

  • hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését
  • közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el
  • Magyarország valamennyi bírósága és hatósága előtt eljárhat
  • minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét
  • tevékenysége gyakorlása során szabad és független
  • nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely ügyvédi függetlenségét veszélyezteti
  • hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia
  • tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani
  • nem működhet közre, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul
  • ügyvédet mindenki szabadon választhat.

Ügyvédi titoktartás, személyes adatok védelme



Az ügyvédi munka egyik legfontosabb pillére az ügyfelekhez fűződő bizalmi viszony kialakítása, fenntartása. Ennek elérése érdekében az ügyvéd felelősséggel tartozik az ügyfelek személyes adatainak védelméért, illetve a tudomására jutott ügyvédi titkokat köteles megőrizni.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettséggel kapcsolatos legfontosabb szabályok:

  • Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást.
  • Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is.
  • Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független az ügyvédi tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.
  • Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a nem az ügyfele által a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben – az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával – az ügyvédi titkot feltárhatja.
  • Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult kérelmére, kezdeményezésére az ügyvédi titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban az ügyvédi titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.

Milyen a jó ügyvéd?

Nem mindig az, aki mindig nyer – A jó ügyvéd az, aki az ügy megismerését követően a pernyertesség esélyét, illetve a nyertesség arányát viszonylag nagy pontossággal előzetesen meg tudja határozni.

Aki kompromisszumra törekszik – A jó ügyvéd adott esetben az esélytelen felet a pertől vissza tudja tartani, illetve a felek közötti ésszerű egyezséget elő tudja segíteni.

Akiben megbízunk – Az ügyvéd és ügyfele között szoros bizalmi viszony jön létre. Az ügyfél biztonságát az ügyvédi titok intézménye garantálja. Az ügyvéd ügyfelével gyakorta olyan mély emberi kapcsolatot létesít, ami alkalmassá teszi őt az ügy optimális ellátására.

Aki hozzáértő – Ügyvéd választás előtt célszerű tájékozódni és – sok más szempont mellett – figyelembe venni, hogy a választott ügyvéd, vagy iroda mekkora tapasztalattal rendelkezik az adott ügytípus képviseletében.

Aki rendelkezésre áll – A gazdasági élet szereplői számára egyenesen evidencia, hogy fontos üzleti döntések előkészítésében – más szakemberek mellett – ma már az adott szakterületet jól ismerő ügyvéd tanácsai is nélkülözhetetlenek. Számukra az ügyvéd “elérhetősége” éppolyan fontos, mint szaktudása.

Válasszon ügyvédet!

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai készséggel állnak az Önök rendelkezésére!

A Magyar Ügyvédi Kamara honlapján található Ügyvédkereső segítségével kiválaszthatja az Ön igényeinek megfelelő szakismeretekkel, nyelvtudással rendelkező ügyvédet, vagy adott esetben – a működési forma megfelelő megadásával – a Budapesti Ügyvédi Kamara névjegyzékében szereplő európai közösségi jogászt vagy külföldi jogi tanácsadót.