Az ügyvédi tevékenység

Az ügyvédi tevékenység szerte a világon, így hazánkban is törvény útján szabályozott keretek között folyik.

Ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó, kamarai jogtanácsos, alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász, ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó folytathat.

Ügyvédi tevékenység

  • a jogi képviselet ellátása,
  • a büntetőeljárásban védelem ellátása,
  • a jogi tanácsadás,
  • az okiratszerkesztés,
  • az okirat ellenjegyzése,
  • a fentiekben foglaltak szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása,
  • a fentiekben foglaltak szerinti  ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható

  • szabadalmi ügyvivői tevékenység,
  • adótanácsadás,
  • társadalombiztosítási tanácsadás,
  • biztosítási tanácsadás,
  • munkaügyi tanácsadás,
  • bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása,
  • pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,
  • felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység,
  • bizalmi vagyonkezelési tevékenység,
  • ingatlanközvetítői tevékenység,
  • társasházi közös képviselői tevékenység,
  • nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása, valamint
  • közvetítői eljárásban és büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység.

Nem folytathat ügyvédi tevékenységet az

  • akivel szemben az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn,
  • aki büntetett előéletű, vagy jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
  • aki büntetlen előéletű, de
    • akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
    • akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított öt évig,
    • akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a próbaidő leteltétől számított három évig,
    • akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
  • aki a kamarából való kizárás, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés (a továbbiakban együtt: kizárás) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
  • aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll,
  • aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen, vagy
  • akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki.

Az ügyvédi eskü

Az ügyvédi kamarai felvételét, illetve a nyilvántartásba vételét követő két hónapon belül a területi ügyvédi kamara elnöke előtt az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az alkalmazott ügyvéd esküt, az ügyvédjelölt és a jogi előadó fogadalmat tesz. Az ügyvédi eskü, illetve a fogadalom letétele az ügyvédi tevékenység megkezdésének a feltétele. Az eskü szövege a következő:

„Én (az eskütevő neve) esküszöm, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom. Ügyvédi tevékenységem gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem/munkáltatóm érdekében eljárva teljesítem és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint.) Isten engem úgy segéljen!”