Törvény vagy kormányrendelet határozná meg azon eljárások körét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján közzétett tervezet szerint, amelyben az elektronikus iratkézbesítés alkalmazható lenne. A cégeljárásban azonban már 2008. július 1-től (tehát amikortól csak elektronikusan adható be bejegyzési és változásbejegyzési kérelem) kötelező lenne a kizárólag elektronikus kézbesítés. A feladótól és a címzettől független kézbesítési szolgáltató feladata lenne a kézbesítés lebonyolítása. Az ő felelőssége lesz az, hogy a bíróság egyrészt hitelt érdemlően tudomást szerezzen a bíróság részéről a fél számára küldött elektronikus okiratok szabályszerű átvételéről (az elektronikus tértivevény alapján), másrészt az át nem vett elektronikus iratokkal kapcsolatban megállapíthassa a kézbesítési vélelem beálltát (a rendszer által küldött automatikus értesítés alapján).

A kézbesítési szolgáltató tárhelyet tart majd fenn a címzett számára, ahová a feladó elhelyezheti a címzettnek szánt küldeményt. A tervezet szerint a címzett csak akkor ismerheti meg a küldemény tartalmát, ha előbb az elektronikus tértivevényt visszaküldi a feladó számára.

A címzett a kézbesítési szolgáltató által fenntartott tárhelyéhez az ügyfélkapu megnyitásával jut el. A megnyitáskor minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzéssel a rendszer kiállítja az elektronikus tértivevényt, és a feladó bíróságokhoz azonnal visszaküldi; a címzett pedig megismerheti és letöltheti a tárhelyén elhelyezett iratokat. Ha az ügyfélkapu megnyitására öt munkanapon belül nem kerül sor, a bíróság a rendszer által küldött automatikus értesítés alapján állapítja meg a kézbesítési vélelem beálltát.