Illeték e-peres eljárásban – a bélyeges lerovást Győrben elutasítják

Ez a cikk több mint 3 hónapja készült. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Győri Törvényszék egy végzése szerint az ügyfél leróhatja az illetéket bélyegben, az őt képviselő ügyvéd az elektronikus eljárásban azonban nem. Az történt, hogy az ügyvéd az elektronikusan beadott keresethez másnap, a már kinyomtatott iratot tartalmazó aktához adta be az illetéklerovási ívet. A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította és rendelkezett a lerótt illeték visszatérítéséről! Ezt tartalmazza a végzés: “Tény, hogy a keresetlevél előterjesztését követően papír alapon illetékbélyegben megfizetésre került a peres eljárási illeték, azonban az ily módon való illetéklerovás a kötelező elektronikus kapcsolattartás esetében nem elfogadott, az hatálytalan, tehát úgy kell tekinteni, mintha az meg sem történt volna.”

Jogszabályi indokolás nincs, pedig jól fogna, mivel a hatályos törvény szerint le lehet róni az illetéket bélyegben is:

“[Illetékbélyeg:] Itv. 74. § (1) A bírósági eljárási illetéket – a technikai feltételek megléte esetén – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.”

Az elutasítást valószínűleg a 44/2004. (XII. 20.) PM rendeletnek a bírósági illetékre vonatkozó 6/A. § (3) bekezdésére vezetik vissza. Ha igen, akkor ezt valószínűleg úgy tekintik, hogy az mint az Itv. végrehajtási rendelete, meghatározza, hogy elektronikus eljárásban milyen módokon történhet az illeték megfizetése. “(3) A polgári perrendtartásról szóló törvény vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazását elrendelő más törvény rendelkezései szerint elektronikus úton eljáró fél az illetéket az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül vagy az illetékes bíróság Kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára átutalással fizeti meg.”

A zavaró (és téves) az, hogy a rendeletet a törvényi megengedő tartalomhoz képest szűkítő opcióként tekintik. Az ilyen értelmezés alkotmányossága nem áll meg, mert jogot korlátoz és a józan ésszel sem egyeztethető össze. A bíróság dolga az elektronikus ügyintézéssel is a jogkereső közönség kiszolgálása és nem a jog érvényesítésének megnehezítése. A törvény maga opciót biztosított az illetékbélyeges fizetésre, a rendelet ezt nem zárja ki, csak nem rendelkezik a másik módról. A kezdeményező irat a bírói aktában már egyébként is papírrá változott. A bíró is azzal dolgozik. Az illetékbélyeg lerovási íve tehát szükségképpen a kezdeményező irat kiegészítő része.

Kérjük kollégáinkat, ne kísérletezzenek az illetékbélyeges megoldással. Annak ellenére ne, hogy az illetéklerovás nem a bírósággal való kapcsolattartás, hanem az ügyfél és a költségvetés kapcsolata. Ebben a kapcsolatban nem kizárólagos az elektronikus út. Az állam a pénzét megkapta, ennek igazolása történt meg a bélyeges űrlap benyújtásával. Az elutasító végzés, mint közokirat, sajátos módon maga bizonyítja a kötelezettség teljesítését.

Kamaránk elnöke – a Pest megyei esethez hasonlóan – az OBH-hoz fordul.