Az ingatlan-nyilvántartási eljárásokkal összefüggő, az ügyvédeket érintő egyes kockázatok és ezek kezelésének lehetősége, módjai - a Budapesti Ügyvédi Kamara szervezésében (2010. június 7.)

A Budapesti Ügyvédi Kamara "Az ingatlan-nyilvántartási eljárásokkal összefüggő, az ügyvédeket érintő egyes kockázatok és ezek kezelésének lehetősége, módjai" témakörben 2010. június 7-én (hétfőn) konferenciát rendez.

Az Alkotmánybíróság 51/2009. (IV. 28.) számú határozata, mellyel három évesre tágította a jóhiszeműen tulajdonjogot szerzők tulajdonjogának perelhetőségi időtartamát, egy 150 éves jogbiztonsági korszakot zárt le. Megnőttek az ügyfelek, a bankok kockázatai és természetes a kérdés, hogy vajon az ügyvédeknek milyen módon kell megszokott ügyfél- és kockázatkezelési gyakorlataikon változtatniuk? Biztonságot ad-e az ügyvédnek a sok-sok kioktatást tartalmazó tényvázlat, telepíthető-e az ügyfél kockázata az angolszász rezsimekben már ismert jogcímbiztosítókra és mik az általános elvárhatósági mértékek etikai, fegyelmi és kártérítési felelősségi szempontból?

A konferencia ezekre a kérdésekre keresi a választ. Amennyiben jelentős túljelentkezést észlelünk, a konferenciát az igényekhez mértén megismételjük, anyagait pedig a honlapon hozzáférhetővé tesszük (a téma előzményeivel kapcsolatosan itt kaphat információt).

Adójogi változások 2010. - a Budapesti Ügyvédi Kamara szervezésében (2010. január 15. és január 22.)

- Meghívó és program
(PDF formátum, 45 KB)

- Összefoglaló a konferencián elhangzott előadásokról
(PDF formátum, 108KB)

- "Hiba volt, hogy nem hallgattak a Kamarára" - Dr. Réti László elnök megnyitóbeszéde

- Béhm Lajos: Felvetések az ügyvédi irodák esetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 9. pontjában meghatározott "tevékenységre jellemző kereset" fogalmának értelmezése kapcsán

- Futó Gábor: Az ügyvédek társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2010-ben

- A Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara beadványa a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához

- Prezentáció Dr. Réti László megnyitóbeszédéhez

- A Pénzügyminisztérium levele Surányi Imréné előadásának interneten történő élő közvetítésével kapcsolatban

- Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának módosító javaslata a T/10676. számú törvényjavaslattal kapcsolatban

- Mi lesz az ügyvédi tevékenység piaci értéke? (Korábbi hírünk a T/10676. számú törvényjavaslat vonatkozásában)

- A közteherviseléshez világos és alkotmányos norma kell - hogyan fizetünk adót januártól? (Korábbi hírünk a T/10676. számú törvényjavaslat vonatkozásában)

- Surányi Imréné cikke a személyes közreműködői díj-kiegészítésről és a vállalkozói kivét kiegészítésről

- Dr. Báló Rita cikke a korlátolt felelősségű társaságban történő személyes közreműködésről

Előzetesen feltett kérdések:

1.) Figyelemmel a tevékenység piaci értékének szabályozására, hogyan kell értelmezni az ügyvédi tevékenységet, tekintettel annak fogalmi elemeire (üzletszerűség, ellenérték, nyereségelérés céllal, rendszeresség, stb.)?
2.) Mit jelent a szokásos piaci érték, tekintettel a jövedelemadó-szabályozásra? 
3.) A piaci érték, mint költségelszámolás (mely ügyvédi kategóriánál költség, melynél nem?)
4.) Mi a különbség a személyi jövedelemadó szempontjából az ügyvédi tevékenység ("ügyvédség") és a magánszemély tevékenysége között?
5.) Hogyan határolható el a tevékenységre jellemző kereset és a tevékenység piaci értéke?
6.) A személyes közreműködés és a szakmai hírnév ("brand") viszonya
7.) Hogyan igazolható a személyes közreműködés ténye, illetve hiánya?
8.) A maradékelv, a szokásos haszon és a vélelmezett haszon hatása a tevékenység értékére
9.) A tevékenységi napló formai és tartalmi kellékei - különös tekintettel az ügyvédi és a védői titokra
10.) A vállalkozói kivét és annak kiegészítése (köteles-e a vállalkozó kivétre, "büntetni" fogja-e az adójog, ha adózik utána, de nem veszi ki?)
11.) A személyes közreműködői díj és annak kiegészítése
12.) Ki, mikor és milyen alapon határozza meg a vállalkozói kivét-, illetőleg a személyes közreműködői díjkiegészítés (elvárt) összegét?
13.) Mikor keletkezik a kiegészítés után adókötelezettsége a magánszemélynek?
14.) Kiegésztés után adóhiányt és osztalék után adótöbbletet állapíthat meg az APEH?
15.) Osztalék vagy közreműködői díj/kivét?
16.) A járulékalap, mint az ellenőrzés eszköze
17.) A becslés, mint a bizonyítás módszere
18.) Az ellenőrzés kontroll-adatbázisai