Az Unió fontosabb intézményei

Az Európai Unió működését saját intézményei biztosítják. Ezek az intézmények teszik lehetővé, hogy az EU tagországai hatékonyan tudjanak együttműködni, és hogy minden tagország betartsa vállalt kötelezettségeit, belső jogszabályai ne legyenek ellentétesek a közösségi joggal. Az Uniónak hét fő intézménye van. Ezek a Tanács, az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa), a Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Bíróság, a Számvevőszék és az Európai Központi Bank.

A Tanács

Feladata stratégiai döntések meghozatala, a 27 tagállam sokszor nagyon is eltérő érdekeit közös nevezőre hozó kompromisszum-csomagok, valamint általános politikai elvek elfogadása. A Tanács dönt az Európai Uniót érintő legfontosabb kérdésekben, pl. meghatározza a szervezet közös külpolitikai irányvonalát és ezzel együtt a bővítési politikát is. Tagjai a tagállamok állam- és kormányfői. A Tanács ülésein részt vesz az Európai Bizottság elnöke is. Az Európai Tanács évente legalább két alkalommal, a brüsszeli Justus Lipsius épületében ülésezik, és a soros elnökség általában két rendkívüli, ún. informális ülést is tart.

A Tanács működése szempontjából kiemelkedő fontosságú az ún. soros elnökség intézménye. A Tanács elnöki tisztségét félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam. A soros elnök tagállam hívja össze a Tanácsot, elnököl nemcsak a Miniszterek Tanácsában, de az Európai Tanácsban is, ő hív fel szavazásra, és írja alá az elfogadott aktusokat. Hazánk, Magyarország 2011. első félévében lesz az Unió soros elnöke.

A Bizottság

Az Európai Bizottságot az Európai Unió "kormányának" is szokták nevezni, mert feladata, hogy javaslatokat tegyen új közösségi jogszabályok (rendeletek, irányelvek)  megalkotására, végrehajtsa a Miniszterek Tanácsa által hozott döntéseket, figyeljen arra, hogy a tagországok betartják-e a közös szabályozásokat s szükség esetén megtegye a szükséges intézkedéseket. A Bizottság az EU javaslattevő, döntés-előkészítő, végrehajtó és ellenőrző intézménye, bár önálló végrehajtó és jogalkotó hatáskörrel csak korlátozottan rendelkezik. Feladata a közösségi politikák képviselete, azok megvalósítása, a Közösség képviselete a nemzetközi fórumokon, a közösségi alapok (az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális és Alap, valamint a Kohéziós Alap és a Tacis) kezelése, valamint a Bizottság tevékenységének éves értékelése ún. éves jelentés formájában.

A Bizottság munkáját az elnök - jelenleg a portugál nemzetiségű José Manuel Durão Barroso - irányítja, akit a tagállamok választanak meg az Európai Parlament jóváhagyásával. Az elnök a tagállamokkal közösen határozza meg a testület további összetételét, amelynek „szentesítéséhez” a Parlament jóváhagyására van szükség. Az Európai Parlament ezt követően is felügyeli a Bizottság munkáját. Ha visszaéléseket tapasztal, végső eszközként bizalmatlansági indítvánnyal le is mondathatja a testületet - amint arra egyszer korábban már sor is került.

A Barroso által vezetett Bizottság 2004-ben lépett hivatalba, s jelenleg a testület 27 tagú. A biztosok száma nem növekedhet tovább.

A Bizottság szervezete főigazgatóságokra és szolgálatokra tagolódik. A főigazgatóságok az itthoni minisztériumokhoz hasonlítanak, amelyekben az EU közös politikáinak (pl.: mezőgazdaság, környezetvédelem, regionális politika, energiaipar stb.) kidolgozása történik. A főigazgatóságok munkájáért egy-egy (néha két) biztos felelős. Az Európai Bizottságban szakmai szervezetében, hivatali apparátusában jelenleg mintegy 15 ezer európai köztisztviselő - jelentős részük tolmács és fordító - dolgozik, többségük Brüsszelben vagy Luxemburgban.

Az Európai Bíróság

Az Európai Bíróság az Unió legfelsőbb jogértelmező fóruma. Feladata a közösségi jog betartásának felügyelete, a többi közösségi szerv munkájának törvényességi ellenőrzése és a jogi viták elrendezése az Európai Közösségeket létrehozó szerződések, valamint a hatáskörrel rendelkező közösségi intézmények rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása során. Székhelye Luxemburg.
 
Az Európai Bíróságának három fóruma van:

• a Bíróság,
  
• az Elsőfokú Bíróság és
  
• a Közszolgálati Törvényszék.

A Bíróságot szokás aktivista bíróságként számon tartani, ami azt jelenti, hogy gyakran igen tág jogértelmezésével nem ritkán túllép szigorú, konzervatív értelemben vett mandátumán, és szinte már-már jogot alkot. Ez nem teljesen szokatlan dolog, ez a fajta aktivizmus jellemzi az amerikai legfelsőbb bíróságot is, de sajátja volt a Magyar Köztársaság első Alkotmánybíróságának is. Ez a fajta európai bírósági viselkedés konkrétan azt jelenti, hogy a testület döntéseivel több ízben is hozzájárult az integráció további mélyítéséhez, olyan alapvetések lefektetésével és tisztázásával, amelyek ugyan nincsenek benne az alapító szerződésekben, de ma már kézenfekvőnek tekinthetők. Ezek közül a legfontosabb, hogy az európai közösségi jog minden esetben elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, vagyis ahol a két jog ütközik, ott a közösségi jogot kell irányadónak tekinteni.

A Bíróság egyik legfontosabb feladata az uniós szabályok őrének számító Bizottság és a tagállamok közti vitás ügyek elrendezése. Ha a Bizottság megállapítja, hogy egy tagállam megsértette a közösségi jogot és felszólításra sem nem tesz eleget az uniós szerződésekből fakadó kötelezettségeinek, akkor a Bizottság bepereli ezt az államot a Bíróságon. A Bíróság azután eldönti, hogy melyik félnek van igaza, sőt még pénzbüntetésre is ítélhet egy elmarasztalt tagállamot, ha az továbbra is vonakodna a szabályoknak megfelelően viselkedni. Ilyesmire is számos példa akad az Unió történetében.

Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata - figyelemmel arra, hogy az Uniónak különböző jogrendszerekhez tartozó tagállamai vannak - a magyartól legalább egy döntő vonásban eltér, abban ti., hogy precedens-ítéleteket hoz. A precedensek olyan kiemelkedő fontosságú, konkrét ügyekben hozott ítéletek, melyekre a későbbi eljárásokban a felek és maga a Bíróság is alapozza érvelését, ill. ítéletét.

Az Európai Parlament

Az Európai Unió történetében a leglátványosabb karriert befutott intézmény kétségtelenül a Parlament (EP). Megalakulásakor csupán a nemzeti parlamentekből delegált tagokkal rendelkezett és hosszú éveken át kizárólag - jogi következmények nélkül álló, a többi intézményre kötelezettséget alig jelentő - konzultációs, véleményező lehetősége volt. Innen jutott el odáig, hogy mára tagjait közvetlenül az Unió polgárai választják és a közösségi jogszabályok túlnyomó többsége meg sem születhet az EP valamilyen formájú egyetértése nélkül.

Az EP létszáma 785 fő, s Magyarországnak 24 képviselői helye van.

A Parlamentben a képviselők nem országonként, hanem politikai családonként, pártonként ülnek frakciókban, így az EP-ben van néppárti, szocialista, liberális, zöld, sőt független frakció. Könnyen meglehet, hogy az EP működésének és létének talán ez - a képviselők nem nemzeti alapon kialakított politikai közösségei - a legnagyobb érdeme.