Mediáció - Mediáció büntető ügyekben

Válasszon ügyvédet

Vegyünk egy tipikus esetet. „A”, a falu rossza konfliktusba keveredik a köztiszteletben álló „B”-vel. „A” becsmérlő szavak társaságában egy pofonnal ad súlyt a „B”-ről kialakított, lesújtó véleményének. „B” Nina Ricci szemüvege leesik a földre, „A” bosszúsan rálép és ripityára töri. „B” följelenti „A”-t rágalmazás, becsületsértés és testi sértés miatt, emellett polgári jogi igényét (pl. a szemüveg árát) is megpróbálja vele szemben érvényesíteni.

A nyomozóhatóság nyomoz, majd a bíróság több tárgyalást tart az ügyben, a sértett „B”-t – aki jogkövető polgár, ezért eljár a tárgyalásokra - többször is kihallgatják. „A”, mint vádlott – fontos, más irányú  elfoglaltságára tekintettel - nem minden tárgyaláson jelenik meg, emiatt többször tárgyalást kell halasztani, s elővezetését csak a harmadik mulasztása után rendeli el a bíróság. A bíróság polgári jogi igényével „B”-t egyéb (polgári) útra utasítja. Évek múlva – amikor már szinte senki sem emlékszik, hogy tulajdonképpen mi is történt - a bíróság ítéletet hoz, ami a vádlott „A”-t egyáltalán nem rendíti meg, sőt, egyáltalán nem érzi úgy, hogy elnézést kellene kérnie azért, amit tett. „B” frusztrált lesz, mivel az állam érvényesítette ugyan büntetőigényét a bűnelkövetővel szemben, de ez neki semmilyen jóvátételt nem jelentett: anyagi kára nem térült meg és még annyi jó érzése sem lehetet, hogy „A” elnézést kérjen tőle a nyilvános inzultusért.

Tehát: mindenki frusztrált. „A” azért, mert évekig tartott az eljárás, amit méltánytalannak érzékelt egy ilyen – szerinte – jelentéktelen ügyben, „B” pedig azért, mert sem a kárát nem térítette meg senki, de még elnézést se kért tőle az őt minden ok nélkül megtámadó „A”.  A faluban – a megbízhatatlan pletykát leszámítva - senki sem tud arról, hogy „A” mit tett „B”-vel és ezért előbbit a bíróság jogerősen megbüntette: „A”-nak tehát a lakóhelyén társadalmi rosszallástól sem igen kell tartania.

A fenti – valóságos - példából jól érzékelhető, hogy hol a hiba és miért szükséges belenyúlni a rendszerbe. A büntetőjogban alkalmazható mediáció fő célja tehát a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele és a kár megtérítése.

Tovább: Milyen ügyekben alkalmazható és mikor kizárt?