 | Mediáció - Mi a mediáció eredménye? |
Válasszon mediátort
A sikeres mediáció eredményeképpen a felek megállapodást kötnek. Ezt a magánokiratot ügyvéd-mediátorok esetében szinte kivétel nélkül a mediátor foglalja írásba; többek között ezért is érdemes a szerződések írásában gyakorlott ügyvéd-mediátort felkérni. Ez a megállapodás egy egyszerű magánokirat, melyet nem a törvény ereje, hanem az tesz végrehajthatóvá, hogy a felek – többnyire kínnal-keservvel – közös munkával alakítják ki annak feltételeit. S ha már egyszer kezet adtak a megállapodás feltételeire, azt nyilvánvalóan azért teszik, mert a kölcsönös kötelezettségeket mindketten végre szándékoznak hajtani.
Tudjuk: a kielégítő megállapodás nem azonos az optimális megoldással. Az előbbi példát folytatva, ha „A” tartozik 1 millió forinttal „B”-nek és „B” nem adja vissza határidőre, „B” természetesen perelheti „A”-t. A pert – valószínűleg – meg is nyerheti, ám ha „A” időközben nehéz anyagi helyzetbe került, legjobb szándéka ellenére is ellehetetlenülhet az ítélet végrehajtása, s így „B” nem juthat a pénzéhez. Ha ellenben megállapodnak abban, hogy pl. „B” nem perli „A”-t, hanem mondjuk további egyévi moratóriumot biztosít neki, majd attól kezdve havi 50 ezer forintos részletekben fizesse vissza a kölcsönt, amire „A” már képes és hajlandó is lenne, ezzel „B” ugyan veszít (pl. kamatot, időt), de nyer is (pénzt és időt), míg „A” is nyer: megmaradhat „B”-vel a beszélő viszonya és rendezheti függő ügyét. A példából láthatóan a lehető legkisebb közös többszörös megtalálása a cél, s nem az, hogy hogyan kaphatná meg „B” kamatostul az egész pénzét rögtön (ez lenne „B”-nek az optimális), illetve hogy lehetne elérni, hogy „A”-nek soha ne kelljen visszafizetnie a felvett kölcsönt ( „A” esetleg ezt szeretné a legjobban).
A mediációban tehát nincs vesztes, hanem mindkét fél nyer (nyer-nyer játszma): a megállapodás azt a legkisebb közös nevezőt fogja tartalmazni, ami az egyik félnek még, a másiknak pedig már elfogadható.
Tovább: Mediáció büntető ügyekben
|