Minőségvédelem

Az ügyvédekről szóló törvény alapelvei között rögzíti, hogy az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen és a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha közreműködésétét olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul. Az ügyvédség országos szervének törvény alapján kibocsátott magatartási szabályzata pedig tartalmazza, hogy minden ügyvéddel szemben elvárás, hogy fejlessze tudását, naprakészen ismerje a megjelenő új jogszabályokat és az irányadó bírói gyakorlatot.

Ezek az előírások azt jelentik, hogy az ügyvéd csak törvényes ügyben járhat el, vállalhat képviseletet és csak akkor, ha az adott ügyben rendelkezik azzal a szakmai felkészültséggel, amely az ügyben való eljárásához nélkülözhetetlen.

Mindezen előírások megszegése az ügyvéd felelősségre vonásával járhat.

A felelősségre vonás joga a törvény értelmében az ügyvédi kamarát illeti, feltétele pedig az, hogy az ügyvéd vétkes legyen abban, hogy jogellenes ügyben vállalkozott ügyvédként ténykedni vagy szakmailag nem megfelelő felkészültséggel látta el a megbízást.

A hivatás valamennyi gyakorlójától elvárható, hogy a munkavégzés során előforduló hibát, hiányosságot haladéktalanul kijavítsa, illetve pótolja.

A kamara fegyelmi jogkörének gyakorlója a kamara elnöke, akinek munkáját választott tisztségviselőkként a fegyelmi főmegbízott, valamint a fegyelmi megbízottak segítik.

Az általuk lefolytatott vizsgálat eredményéhez képest kerülhet sor arra, hogy az előírásokat megszegő ügyvéddel szemben fegyelmi felelősségre vonásra kerüljön sor, amely a legsúlyosabb esetben a hivatás gyakorlásától való jogfosztást is jelentheti.

Végső megoldásként kerülhet sor a hivatás szabályait vétkesen megszegő ügyvéddel szemben a fegyelmi felelősségre vonásra, amelynek elindítója a kamarához benyújtott panasz.

A fegyelmi felelősségre vonás törvényi és belső szabályainak legfontosabb része alkotmánybírósági kontrollon ment keresztül, így „ellenőrzötten” hatályosultak.

Hangsúlyozottan kell jeleznünk, hogy a szakmai szabályok megszegése válthat ki fegyelmi felelősséget, melynek elbírálása két fokban történik, de amelyben hozott II. fokú döntés a kamara elnöke és az eljárás alá vont ügyvéd által a közigazgatási perek szabályai szerint bíróság előtt megtámadható.

A panaszt tevő ügyfél a fegyelmi eljárásnak nem alanya, annak eredményéről azonban minden esetben őt tájékoztatni kell.

Fontos megjegyezni, hogy a kamara hatáskörén kívül esik az ügyvéddel szemben érvényesíteni kívánt kárigény vagy ügyvédi munkadíjjal kapcsolatos igény, mert ezek olyan vagyonjogi követelések, amelyek elbírálására kizárólag bíróság jogosult.