Alapszabály

A Budapesti Ügyvédi Kamara Alapszabálya

A Budapesti Ügyvédi Kamara közgyűlése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 164. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva a Budapesti Ügyvédi Kamara Alapszabályát az alábbiak szerint állapítja meg:

I. Az ügyvédi kamara

  1. A Budapesti Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) a Budapesten – a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén – ügyvédi tevékenységet gyakorlók önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó, köztestületként működő területi szervezete, amely önálló ügyintézői szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.
  2. A Kamara idegen nyelvű elnevezése: Budapest Bar Association
  3. A Kamara székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 7.
  4. A Kamara működési területe: a Fővárosi Törvényszék illetékességi területe.
  5. A Kamara alapításának éve: 1875.
  6. A Kamara tagjai a működési területén bejegyzett ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és kamarai jogtanácsosok, akik tagsági jogaikat személyesen gyakorolhatják.


II. Az ügyvédi kamara feladatai, hatásköre

  1. A Kamara az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben (a továbbiakban: törvény, vagy Üttv.), valamint a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban meghatározottakon túlmenően az az ügyvédi tevékenységet gyakorlók hivatásrendi irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos alábbi közfeladatokat látja el:
    1. közreműködik abban, hogy tagjai és a nyilvántartásba vettek (ügyvédjelöltek, ügyvédi irodák, európai közösségi jogászok, alkalmazott európai közösségi jogászok, külföldi jogi tanácsadók, jogi előadók) tekintetében a Magyar Ügyvédi Kamara gondoskodhasson jogaiknak védelméről, illetve elősegíthesse a kötelezettségeik teljesítését; továbbá képviseli érdekeiket,
    2. kérelemre közreműködik a tagjai, illetve az ügyvédi tevékenység általa nyilvántartásba vett gyakorlói közötti érdekkonfliktusok feloldásában,
    3. elősegíti a Magyar Ügyvédi Kamara tevékenységét az ügyvédi kamarai nyilvántartások vezetése tekintetében, és a rendelkezésre álló adatokról a központi nyilvántartást vezető számára naprakész információt szolgáltat, továbbá vezeti mindazon nyilvántartásokat, amelyek a feladatkörébe tartoznak,
    4. elősegíti a Magyar Ügyvédi Kamara tevékenységét abban, hogy az az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben véleményt nyilváníthasson, továbbá javaslatokat tesz és előmozdítja az ügyvédi tevékenység gyakorlásával kapcsolatos feladatok teljesítését,
    5. véleményt nyilvánít a jogászképzés, szakképzés módjáról, ellátja a Magyar Ügyvédi Kamara továbbképzési szabályzatából rá háruló feladatokat, szervezi, lebonyolítja, engedélyezi és ellenőrzi az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak kötelező szakmai továbbképzését, az ügyvédjelöltek és a jogi előadók képzését, nyilvántartja a továbbképzési szabályzatban meghatározott adatokat,
    6. dönt az ügyvédi tevékenységet gyakorlók kamarai tagságának keletkezéséről és megszüntetéséről, illetve nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartásból való törlésről,
    7. összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek, kirendelhető védők névjegyzékét,
    8. dönt az ügyvédi iroda nyilvántartásba vételéről, valamint átvezeti az ügyvédi iroda alapító okirat módosítását a nyilvántartásban,
    9. biztosítja a Magyar Ügyvédi Kamara döntéseinek végrehajtását,
    10. fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvédi tevékenységet gyakorlók felett,
    11. ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény alapján rá háruló feladatokat,
    12. dönt az ügyvédi tevékenység gyakorlóinak jutalmazásáról, kitüntetés adományozásáról, újabb kitüntető cím alapításáról,
    13. tagjai számára az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges vagy azt elősegítő, könnyítő szolgáltatásokat nyújthat,
    14. kapcsolatot tart a hazai és nemzetközi ügyvédi, jogászi és más az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó szakmai szervezetekkel,
    15. ellátja a jogszabályban, az alapszabályban és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban meghatározott egyéb feladatait.


III. A Kamara szervei

  • közgyűlés
  • elnökség
  • regionális fegyelmi bizottság
  • tagfelvételi bizottság
  • felügyelőbizottság
  • etikai bizottság
  • összeférhetetlenségi bizottság
  • szociális és jóléti bizottság
  • oktatási bizottság
  • nemzetközi kapcsolatok bizottsága
  • informatikai bizottság


A Kamara közgyűlése elhatározhatja más bizottság létrehozását és alapszabályba történő felvételét.

III.1. A közgyűlés
  1. A Kamara legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely az Kamara tagjaiból áll.
  2. A Kamara évi rendes közgyűlését úgy kell összehívni, hogy határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés is megtartható legyen május 31. napjáig.
  3. A Kamara tagjai legalább egytizedének együttes indítványára a közgyűlést – az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül, legfeljebb az indítvány kézhezvételtől számított 60 napon belüli időpontra – össze kell hívni. Az indítványban a tárgyalandó napirend egyidejű közlése mellett meg kell jelölni a közgyűlés összehívásának okát és célját.
  4. A közgyűlést a Kamara elnöksége hívja össze. A közgyűlési meghívót a Kamara elnöke és főtitkára, akadályoztatásuk esetén bármely elnökhelyettes és titkár írja alá. A közgyűlést a meghívónak legkésőbb a közgyűlés időpontját megelőző 15 nappal a Kamara honlapján a tagok számára nyilvános felületén való közzététellel, kell összehívni.
  5. A közgyűlési meghívóban szereplő, a közgyűlés döntését igénylő napirendekhez tartozó előterjesztéseket, valamint – a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén – az összehívásra vonatkozó indítványt a közgyűlésnek a meghívóban megjelölt időpontját legalább 15 nappal megelőzőleg a Kamara honlapjának a tagok számára nyilvános felületén közzé kell tenni. Az alapszabály módosítására irányuló előterjesztés illetőleg indítvány esetén az alapszabály módosítani kívánt pontjait konkrétan meg kell jelölni, illetőleg az azok helyébe lépő rendelkezésekre szövegszerű javaslatot kell tenni.
  6. A közgyűléssel kapcsolatos határidők számítása szempontjából a közgyűlési meghívónak a Kamara honlapján való közzétételének időpontja az irányadó.
  7. A meghívóban az alábbiakat kell közölni:
    1. a Kamara nevét, székhelyét,
    2. a közgyűlés időpontját és helyét,
    3. a közgyűlés napirendi pontjait,
    4. a közgyűlés határozatképességére vonatkozó tájékoztatást,
    5. a határozatképtelenség esetére összehívott megismételt közgyűlés időpontját és helyét azzal a tájékoztatással, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes,
    6. tájékoztatást arról, hogy a közgyűlési meghívónak a Kamara honlapján való közzétételétől számított 8 napon belül bármely tag az elnökségtől a napirend kiegészítését kérheti írásban, annak indoklásával,
    7. tájékoztatást arról, hogy a közgyűlés határozatának elfogadásához – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – a jelen lévő tagok többségének támogató szavazata szükséges.
  8. A Kamara közgyűlése nem nyilvános. Azon a Kamara tagjai, a meghívottak és a Kamara alapszabályában, vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A Kamara közgyűlésére a Kamara elnöke tanácskozási joggal meghívja a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, és tanácskozási joggal meghívhatja mindazokat, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű.
  9. A közgyűlés határozatait a választási közgyűlés kivételével nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a jelen lévő tagok többségének támogató szavazatával bármely kérdésben elrendelheti a titkos szavazást. Valamennyi szavazást megelőzően a határozatképességet vizsgálni, illetőleg határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésen a jelen lévő, szavazati joggal rendelkezők számát megállapítani szükséges.
  10. A közgyűlés levezető elnöki feladatait a Kamara elnöke látja el. Akadályoztatása esetén a közgyűlés a jelen lévő tagok többségének támogató szavazatával levezető elnököt választ.
  11. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az előterjesztések és a hozzászólások lényegét és a határozatok tartalmát. A jegyzőkönyvet a közgyűlés által megválasztott személy vezeti. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két, a közgyűlés tagjai közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő az aláírásával hitelesíti.
  12. A közgyűlés határozatait évenkénti újrakezdéssel, folyamatos arab sorszámmal kell ellátni, és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével és a zárójelbe tett római számmal jelzett hónappal és arab számmal jelzett nappal törve kell nyilvántartani, amelyről a főtitkár gondoskodik.
  13. A közgyűlés határozatait a Kamara honlapjának a tagok számára nyilvános felületén a közgyűlést követő 15 napon belül közzé kell tenni. A nem csak a tagokat érintő határozatokat a Kamara honlapján a fenti határidőben kell közzétenni, illetőleg a nem tag érintettekkel közölni.
  14. A Kamara bármely tagja kérheti, hogy különvéleményét – amennyiben azt 5 (öt) napon belül írásban is előterjeszti – a közgyűlés jegyzőkönyvéhez csatolják.
  15. A közgyűlés határozatainak közzétételéről, illetve közléséről a főtitkár gondoskodik.
  16. A főtitkár a közgyűlés által hozott, nyilvánosságra hozandó határozatokat a közgyűlést követő 15 napon belül a Kamara honlapján közzéteszi.


A közgyűlés egyedi ügyben hozott határozatait a személyesen érintettel közvetlenül, a határozat meghozatalát követő 15 (tizenöt) napon belül írásban kell a jegyzőkönyvi kivonat egy hiteles példánya megküldésével közölni.

III.2. Az elnökség
  1. A Kamara elnöksége ügyvéd tagjainak száma 15 (tizenöt).
  2. Az elnökség feladata a törvényben meghatározottakon túlmenően:
    1. a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának a keretei között szervezi az ügyvédek és ügyvédjelöltek, illetve az ügyvédi tevékenység más gyakorlóinak oktatásával és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat,
    2. dönt az ügyvédi tevékenység gyakorlóinak a jutalmazásáról, kitüntetés alapításáról, adományozásáról, és kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről,
    3. a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának a keretei között meghatározza a tagdíjkedvezményeket,
    4. a Magyar Ügyvédi Kamarának a kirendelhető ügyvédek jegyzékéről, valamint a kirendelt ügyvédek kijelöléséről szóló szabályzatának a keretei között gondoskodik az ügyvédi ügyelet biztosításáról,
    5. a két közgyűlés közötti időszakban – utólagos beszámolási kötelezettséggel – a Kamara működési területére vonatkozó általános érvényű határozatokat hozhat, és javaslatokat tehet,
    6. a Kamara szerve, tisztségviselője és hivatala számára – törvényben, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában és az alapszabályban meghatározott feladat- és hatásköre keretei között – kötelező állásfoglalást adhat ki,
    7. elfogadja a Kamara ellenőrzési tervét,
    8. szabályozza a közgyűlési, az elnökségi és a bizottsági döntések kiadmányozásának a rendjét,
    9. jóváhagyja a kamarai jogtanácsosi, illetve az alkalmazott ügyvédi tagozatok működésének szabályait,
    10. bármely kérdés megvizsgálására, vagy bármely ügy előkészítésére eseti bizottságot hozhat létre,
    11. a Kamara ügyvéd tagjai közül kijelöli a törvény 157. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlésébe küldött egy tagot,
    12. a Magyar Ügyvédi Kamara ilyen irányú tevékenységével összhangban igyekszik előmozdítani az ügyvédi kamarák európai szintű és nemzetközi együttműködését,
    13. elvégzi a törvényben, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban, a közgyűlés határozataiban és az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
  3. Az elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést.
  4. Az elnökség – az alapszabályban nem rendezett – tevékenységére vonatkozó ügyrendi kérdéseket – az alapszabály keretei között és a törvénnyel nem ellentétes módon – maga határozza meg.
  5. Az elnökség összehívásáról a Kamara elnöke és főtitkára a meghívónak az elnökség tagjai részére írásban vagy elektronikus úton történő megküldésével gondoskodik, legalább a tervezett ülést megelőző 5 nappal kiküldött meghívóval. Különösen indokolt esetben e határidőt a Kamara elnöke lerövidítheti.
  6. Az elnökségi ülés meghívójának tartalmaznia kell
    1. az elnökségi ülés napirendjét az elnökségi ülés idejének és helyszínének megjelölését,
    2. határozatképtelenség esetére a megismételt elnökségi ülés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.
  7. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosultak többsége megjelent. A határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
  8. Az elnökség ülése nem nyilvános, de arra a Kamara elnöke tanácskozási joggal meghívhatja mindazokat, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű.
  9. Az elnökség a határozatait személyi ügyekben – kivéve a kamarai hatósági ügyeket – titkos szavazással, más ügyekben nyílt szavazással hozza. Az elnökség bármely ügyben titkos szavazásról határozhat.
  10. Az elnökség határozatának elfogadásához a jelen lévő tagok leadott támogató szavazatának többsége szükséges. A tartózkodás nem számít leadott szavazatnak.
  11. A Kamara elnöke „igen” vagy „nem” szavazattal megválaszolható kérdésben elrendelhet elnökségi ülés tartása nélküli elektronikus szavazást. A szavazat a kérdés közlését követő három napon belül az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőség útján, elektronikus úton adható le.
  12. Elektronikus szavazás esetén a határozati javaslat elutasítottak minősül, ha az elnökség tagjainak a többsége nem adott le szavazatot. Elektronikus szavazás esetén nincs helye a határozatképtelenség (az elnökség többsége nem adott le szavazatot) miatt történő ismételt szavazásnak. A határozati javaslatot a következő elnökségi ülés napirendjére kell venni.
  13. Titkos szavazásra bocsátandó kérdésben elektronikus szavazás nem tartható.
  14. Az elnökség ülését a Kamara elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökhelyettes vagy a főtitkár vezeti. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Kamara elnöke és főtitkára ír alá.
  15. Az elnökség egyedi, nem hatósági ügyben hozott határozatát, amennyiben az nem a kérelem szerinti tartalommal jön létre, indokolni köteles.
  16. Az elnökség nem egyedi ügyben hozott határozatait a Kamara honlapjának a tagok számára nyilvános felületén kell a határozat meghozatalát követő 15 napon belül közölni.
  17. Az elnökség a nem csak a tagokat érintő határozatait a Kamara honlapján nyilvánosan közzéteszi, vagy a nem tag érintettekkel írásban közli.
 
III.3. A tagozatok
  1. A kamarai jogtanácsosi, illetve az alkalmazott ügyvédi tagozatok alakuló ülését a Kamara elnöke a delegálás eredményének kihirdetését követő 10 napon belüli időpontra hívja össze.
  2. A tagozat az alakuló ülésén megválasztja az elnökét, valamint – ha arra a tagozat jogosult – a területi kamara szerveibe delegált tagot vagy tagokat.
  3. A tagozat a saját működésére vonatkozóan ügyrendet fogadhat el, amelyet a tagozat elnöke jóváhagyás céljából a Kamara elnöksége elé terjeszt. Ha az elnökség a tagozat ügyrendjéről a beérkezését követő negyvenöt napon belül nem hoz döntést, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni. A jóváhagyott tagozati ügyrendet a Kamara honlapján közzé kell tenni, és az legkorábban a közzétételét követő napon léphet hatályba.
  4. A tagozat működésére a tagozati ügyrendben nem szabályozott kérdésekben a Kamara közgyűlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
 
III.4. A Kamara bizottságai
  1. A Kamara a törvényben meghatározottakon túlmenően
    1. etikai bizottságot,
    2. oktatási bizottságot,
    3. szociális és jóléti bizottságot,
    4. tagfelvételi bizottságot,
    5. nemzetközi kapcsolatok bizottságát
    6. informatikai bizottságot

választ.

  1. A közgyűlés meghatározott feladat ellátására, ülésének előkészítésére, adott ügy meghatározott ideig történő intézésére – a kamarai tagok sorából, legalább három tagú, páratlan számú tagból álló – ideiglenes, vagy bármely kérdés megvizsgálására vizsgáló bizottságot hozhat létre.
  2. Az állandó bizottság elnökét – a regionális fegyelmi bizottság kivételével – a közgyűlés választja meg.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság kivételével a Kamara bizottságaira vonatkozó közös szabályok:

  1. A bizottságok testületként járnak el, hatáskörüket bizottsági ülésen gyakorolják az alapszabályban meghatározott keretek között. A bizottság tagjai a bizottságnak – az alapszabályban nem rendezett – tevékenységére vonatkozó ügyrendi kérdéseit – az alapszabály keretei között a törvénnyel nem ellentétes módon – maguk határozzák meg.
  2. Valamennyi bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
  3. A bizottság összehívásáról a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén két bizottsági tag a meghívónak a bizottság tagjai részére írásban vagy elektronikus úton történő megküldésével gondoskodik, legalább a tervezett ülést megelőző 5 nappal kiküldött meghívóval. Különösen indokolt esetben e határidőt a bizottság elnöke lerövidítheti.
  4. Bármely bizottsági tag írásban az ok és cél egyidejű megjelölése mellett kérheti a bizottság összehívását. A bizottság elnöke ilyen esetben köteles a bizottság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított 15 napon belülre összehívni. Ha a bizottság elnöke a jelen pont szerinti kérelemnek a hozzá érkezéstől számított 5 napon belül nem tesz eleget, úgy az ülést bármely két bizottsági tag összehívhatja.
  5. A bizottsági ülés meghívójának tartalmaznia kell
    1. a bizottsági ülés idejének és helyszínének megjelölését,
    2. a bizottsági ülés napirendjét,
    3. határozatképtelenség esetére a következő bizottsági ülés helyét és időpontját, mely utóbbi nem lehet korábban, mint a határozatképtelen bizottsági ülést követő harmadik munkanap.
  6. A bizottság ülése nem nyilvános, de arra a Kamara elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni, továbbá a bizottság elnöke tanácskozási joggal meghívhatja mindazokat, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű.
  7. A bizottság ülésének előkészítése a bizottság elnökének a feladata.
  8. A bizottsági meghívóban szereplő, a bizottság döntését igénylő napirendekhez tartozó előterjesztéseket az ülést megelőzően a bizottság tagjainak elektronikus úton meg kell küldeni, legkésőbb az ülés napját megelőző napon.
  9. A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti. Ha a bizottság elnöke nincs jelen valamely bizottsági ülésen, a jelenlévő bizottsági tagok maguk közül választanak levezető elnököt.
  10. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak fele, de legalább a bizottság 3 tagja jelen van.
  11. A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
  12. A bizottság üléséről – ha a bizottság érdemi határozatokat hoz, valamely ügyvédi szerv részére érdemi javaslatot tesz vagy azt a bizottság egyébként szükségesnek tartja – az ülés helyét, idejét, az összehívás szabályszerűségére vonatkozó megállapításokat, a résztvevők nevét, a hozzászólások lényegét, az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat, valamint a bizottsági tag által jegyzőkönyvbe vetetni kívánt esetleges különvéleményét tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.
  13. A bizottság elnöke bármely tag kérésére szó szerinti jegyzőkönyvezést rendelhet el, ebben az esetben bármely tag hozzászólását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe venni.
  14. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke (távollétében a levezető elnöke), a jegyzőkönyvvezető és egy, a bizottság tagjai közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesíti. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság tagjainak az ülést követő 10 napon belül attól függetlenül meg kell küldeni, hogy az ülésen részt vettek-e.
  15. A bizottság elnöke „igen” vagy „nem” szavazattal megválaszolható kérdésben elrendelheti a bizottsági ülés tartása nélküli elektronikus szavazást. A szavazat a kérdés közlését követő három napon belül elektronikus úton adható le.
  16. Elektronikus szavazás esetén a határozat érvénytelen, ha a bizottság tagjainak a többsége nem adott le szavazatot. Az e pont szerinti érvénytelenség esetén a szavazatok leadására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül ugyanazon kérdésben elrendelt megismételt szavazás esetében az e pont szerinti érvénytelenségi okot nem kell alkalmazni.
  17. Titkos szavazásra bocsátandó kérdésben elektronikus szavazás nem tartható.
  18. A bizottság tagjai az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultaktól általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. A bizottság tagjait ebben a minőségükben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
  19. A bizottság elnöke a bizottság munkájáról az évi rendes közgyűlésnek köteles beszámolni. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.
  20. A bizottság elnöke szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatást ad az elnökségnek a bizottság által hozott határozatokról és a bizottság tevékenységének általánosítható tapasztalatairól.
  21. Az állandó bizottságok tagjainak számát a közgyűlés határozza meg és az alapszabály tartalmazza.


Az egyes bizottságokra vonatkozó szabályok
:

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság

  1. A Kamara a fegyelmi eljárások lefolytatására Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottságot hoz létre. A bizottság tagjait a Kamara választói közgyűlése választja meg. A bizottság saját tagjai közül választ elnököt és elnökhelyettest.
  2. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság tagjainak számára és működési területére a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata az irányadó. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság működési területe azonos a Kamara illetékességi területével.
  3. A kamarai jogtanácsosok és az alkalmazott ügyvédek tagozatai a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata szerint delegálnak tagokat a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottságba.
  4. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság, valamint az eljáró fegyelmi tanácsok tevékenységére egyebekben a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata az irányadó.
  5. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fenntartásával kapcsolatos költségeket a Kamara viseli.
  6. A bizottság elnöke a bizottság munkájáról évente köteles beszámolni a közgyűlésnek.

Felügyelőbizottság

  1. A felügyelőbizottság elnökből és három tagból áll.
  2. A felügyelőbizottság a Kamara gazdasági és pénzügyi munkáját ellenőrzi. Ennek során bármikor betekinthet a Kamara nyilvántartásaiba, ellenőrizheti a pénzforgalmat, felvilágosítást kérhet a Kamara elnökétől és főtitkárától. A Kamara irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a tisztségviselőktől és a Kamara munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Kamara fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
  3. A felügyelőbizottság köteles véleményezni a Kamara elnökségének éves beszámolóját és előterjesztett költségvetését.

Etikai bizottság

  1. Az etikai bizottság elnökből és 5 tagból áll.
  2. Az etikai bizottság kérelemre állást foglal és közvetít az ügyvédi tevékenység gyakorlóinak egymás közötti etikai vitáiban a törvény és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában foglaltak figyelembevételével.

Tagfelvételi bizottság

  1. A tagfelvételi bizottság elnökből és 8 tagból áll.
  2. A bizottság feladata, hogy a kamarai felvételi és nyilvántartásba vételi kérelmek tárgyában az elnök és az elnökség döntését – a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában foglaltak szerint – előkészítse.


Összeférhetetlenségi bizottság

  1. Az összeférhetetlenségi bizottság elnökből és 3 tagból áll.
  2. Az összeférhetetlenségi bizottság lefolytatja a Kamara elnöksége, vagy elnöke által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárásokat, és ennek eredményeképpen az általa vizsgált ügyekben javaslatot tesz a Kamara elnökségének.

Az összeférhetetlenségi bizottság kamarához érkezett egyedi kérelmek, megkeresések alapján állásfoglalást készít, amelyet – egyetértése esetén – a Kamara elnöke küld meg a kérelmezőnek.

  1. Az egyes összeférhetetlenségi ügyekben eljáró háromtagú tanácsot a bizottság elnöke jelöli ki.


Oktatási bizottság

  1. Az oktatási bizottság elnökből, titkárból és 5 tagból áll.
  2. A bizottság titkárát a közgyűlés közvetlenül választja meg.
  3. A bizottság ellátja a törvény, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának rendelkezései alapján az oktatással és továbbképzéssel kapcsolatosan a Kamarára háruló feladatokat. Feladata az ügyvédi tevékenységet gyakorlók Kamara által szervezett képzésének és továbbképzésének a megszervezése a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott keretek között.
  4. A bizottság nyilvántartja a Magyar Ügyvédi Kamara által kiadott szabályzat alapján a kötelező továbbképzésen, és képzésen való részvételi adatokat.


Szociális- és jóléti bizottság

    1. A szociális- és jóléti bizottság elnökből és 3 tagból áll.
    2. A szociális- és jóléti bizottság javaslatot tesz a Kamara elnökének az egyedi tagdíjkedvezménnyel kapcsolatos, valamint egyéb szociális és jóléti ügyekben.


Nemzetközi kapcsolatok bizottsága

  1. A nemzetközi kapcsolatok bizottsága elnökből és 3 tagból áll.
  2. A bizottság javaslatot tesz az elnökségnek nemzetközi vonatkozású ügyekben.


Informatikai Bizottság

  1. A bizottság elnökből és 3 tagból áll.
  2. A bizottság segítséget nyújt a Kamara tagjainak és az elnökségnek az ügyvédi tevékenységet érintő informatikai, valamint az elektronikus eljárásokkal kapcsolatos ügyekben. Ennek keretében követi a változásokat, és azokról tájékoztatást ad a Kamara elnökségének, tagjainak. A gyakorlattal kapcsolatosan észrevételeket tesz és javaslatokat dolgoz ki, kapcsolatot tart a Magyar Ügyvédi Kamara megfelelő szervével.


Az eseti, ideiglenes vagy vizsgáló bizottságokra vonatkozó közös szabályok

  1. Az eseti, ideiglenes vagy vizsgáló bizottságnak tagja lehet bármely erre felkért kamarai tag. A közgyűlés által létrehozott ideiglenes, vagy vizsgáló bizottságok vezetői a közgyűlést, míg az elnökség által létrehozott eseti bizottságok vezetői az elnökséget kötelesek tájékoztatni a bizottság tevékenységéről.


IV. A Kamara tisztségviselői

IV.1. A tisztségviselők, és a rájuk vonatkozó általános szabályok
  1. A Kamara tisztségviselői:
    1. a Kamara elnöke,
    2. a Kamara elnökhelyettesei,
    3. a Kamara főtitkára,
    4. a Kamara titkárai,
    5. a Kamara állandó (törvényben és alapszabályban nevesített, valamint közgyűlés által választott) bizottságainak elnöke, és tagjai,
    6. a vezető fegyelmi biztos,
    7. a fegyelmi biztos,
    8. az elnökség tagjai.
  2. A Kamara tisztségviselőit az ebben a minőségben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
  3. Ha a Kamara elnökének, főtitkárának, vezető fegyelmi biztosának vagy fegyelmi biztosának a megbízatása szűnik meg a megbízatás lejárta előtt, a közgyűlés a megbízatás megszűnésétől számított négy hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt, kivéve, ha az új tisztségviselők általános választásának a napjáig négy hónapnál kevesebb idő van hátra.
  4. A Kamara tisztségviselőinek számát a közgyűlés határozza meg és az alapszabály tartalmazza.

IV.2. A Kamara elnöke
  1. A Kamara elnökének hatásköre a törvényben meghatározottakon túlmenően:
    1. irányítási jogkörében a Kamara szerve, tisztségviselője és hivatala számára – törvényben, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában és az alapszabályban meghatározott feladat- és hatásköre keretei között utasítást adhat feladat elvégzésére és mulasztás pótlására,
    2. a Kamara főtitkárával összehívja az elnökségi ülést, meghatározza annak napirendjét, kijelöli az ügyek előadóit, illetve elrendelheti az elnökségi ülés tartása nélküli szavazást és megállapítja annak eredményét,
    3. elnököl a közgyűlésen és az elnökségi ülésen,
    4. összehangolja a Kamara szerveinek és tisztségviselőinek munkáját, megállapítja a tisztségviselők közötti munkamegosztás rendjét,
    5. kijelöli a helyettesítésére jogosult személyét,
    6. gondoskodik az Üttv. alapján az európai közösségi jogászként Magyarország területén ügyvédi tevékenységet állandó jelleggel folytatni kívánó személy nyilvántartásba vételi kérelmének felterjesztéséről,
    7. az Üttv-ben meghatározottak szerint kamarai hatósági ügyekben első fokon eljár,
    8. meghatározza a kamarai ügykezelés szabályait, döntései kiadmányozásának a rendjét,
    9. önálló utalványozási jogkört gyakorol a költségvetés keretei között.
    10. megállapítja az ügyvédi szervek határozatainak jogerőssé, illetőleg véglegessé válását,
    11. részt vesz a Magyar Ügyvédi Kamara munkájában,
    12. ellenőrzi az ügyvédi kamarai felvétel és nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatos fennállását,
    13. az ellenőrzési terv alapján vagy a hivatalosan tudomására jutott információk alapján hatósági ellenőrzést rendel el,
    14. ellenőrzi a Kamara kirendelt ügyvédi, kirendelt védői nyilvántartását és az ügyeleti renddel kapcsolatos feladatok végrehajtását, gondoskodik a kötelezően felállított elektronikus rendszer zavartalan működéséről,
    15. dönt a kamarai tagdíjkedvezménnyel kapcsolatos, illetőleg jóléti- és szociális ügyekben.
    16. ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket a törvény, az alapszabály és a közgyűlés a feladatkörébe utal.
  2. A Kamara elnökét távolléte, vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökhelyettes, a kijelölt elnökhelyettes akadályoztatása esetén a főtitkár helyettesíti.
  3. Az elnököt ügykörében megilleti az Üttv. rendelkezései szerinti utasítási jog. Az elnök nem adhat olyan utasítást, amely bármely szerv, vagy tisztségviselő törvényben vagy szabályzatban megállapított önálló jogkörét elvonja, vagy ezen jogkörét korlátozza.
  4. A Kamara elnöke nem egyedi ügyben hozott határozatai a tagok számára nyilvánosak, azokat a Kamara honlapjának a tagok számára nyilvános felületén a határozat meghozatalát követő 15 napon belül kell közzétenni. A nem csak a tagokat érintő határozatokat a Kamara honlapján a fenti határidőben nyilvánosan kell közzétenni, továbbá a nem kamarai tag érintettekkel írásban is közölni.

IV.3. A Kamara elnökhelyettesei
  1. A Kamara ügyvéd elnökhelyetteseinek száma 4 (négy).
  2. A Kamara elnökhelyettesei:
    1. a Kamara elnöke kijelölése alapján helyettesítik a Kamara elnökét,
    2. ellátják a Kamara elnökének jogkörébe tartozó feladatokat a Kamara elnökének kijelölése szerint, valamint
    3. elősegítik a Kamara szerveinek a működését.
  3. A Kamara elnökhelyettesei az elnök eltérő rendelkezése hiányában feladatkörükben a Kamara szerve, – az elnök és az elnökhelyettesek kivételével – tisztségviselője és hivatala számára – törvényben, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában és az alapszabályban meghatározott feladat- és hatásköre keretei között – utasítást adhatnak feladat elvégzésére és mulasztás pótlására.
  4. A Kamara közgyűlése, elnöksége és elnöke az ügyvédi kamara elnökhelyettesét más feladatok végzésével is megbízhatja.

IV.4. A Kamara főtitkára
  1. A Kamara főtitkára
    1. felügyeli a Kamara alapszabályának és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatainak megtartását,
    2. szervezi a Kamara hivatali szervezetének működését,
    3. előkészíti a Kamara elnökével az elnökségi üléseket, biztosítja az ülések tárgyi feltételeit,
    4. figyelemmel kíséri az elnökség hatáskörébe tartozó igazgatási ügyek végrehajtását,
    5. az elnökség részére előterjesztéseket készít,
    6. elkészíti a Kamara költségvetését és költségvetési beszámolóját, azt jóváhagyás végett a felügyelőbizottság, az elnökség majd a közgyűlés elé terjeszti,
    7. gondoskodik a Kamara szervei és az elnök által hozott határozatok közzétételéről, közléséről és végrehajtásáról, a Kamara működése során a jogszabályok megtartásáról,
    8. az elnökkel és a titkárokkal közösen ellenőrzi a Kamarának a közgyűlés által meghatározott gazdálkodását és a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését,
    9. önálló utalványozási jogkört gyakorol a költségvetés keretei között,
    10. végzi mindazon feladatokat, amelyek ellátására jelen alapszabály a főtitkárt nevesíti.
  2. A főtitkárt ügykörében megilleti az utasítási jog. A főtitkár nem adhat olyan utasítást, amely bármely szerv, vagy tisztségviselő törvényben vagy szabályzatban megállapított önálló jogkörét elvonja, vagy ezen jogkörét korlátozza.
  3. A Kamara főtitkárát távolléte, vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt titkár helyettesíti.

IV.5. A Kamara titkára
  1. A Kamarának 4 (négy) titkára van.
  2. A Kamara titkára
    1. távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti a Kamara főtitkárát,
    2. előterjeszti az elnökség hatáskörébe tartozó igazgatási ügyeket.

IV.6. A Kamara fegyelmi biztosa, vezető fegyelmi biztosa
  1. A Kamara vezető fegyelmi biztosa, fegyelmi biztosa a Kamara választott tisztségviselőjeként jár el, ellátja a törvényben, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott feladatokat. Eljárására a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárási szabályzata az irányadó.
  2. A fegyelmi biztos tisztségével járó feladatokat a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott számú tisztségviselő látja el a Kamarában.
  3. A vezető fegyelmi biztost távolléte vagy akadályoztatása esetén a fegyelmi biztosok a vezető fegyelmi biztos által meghatározott rendben helyettesítik.
  4. A fegyelmi biztosokat a Kamara közgyűlése, elnöksége, elnöke, vezető fegyelmi biztosa más – a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos – feladatok elvégzésével is megbízhatja.
  5. A fegyelmi biztosok közötti munkamegosztást a vezető fegyelmi biztos határozza meg.
  6. A vezető fegyelmi biztos tanácskozási joggal részt vesz a Kamara elnökségi ülésén.

IV.7. A Kamara elnökségének tagjai
  1. A Kamara elnökségének tagjai, mint testületi tagok, eljárnak és döntenek az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben.


V. Az ügyvédi kamara képviselete, aláírási jog

  1. A Kamarát a Kamara elnöke önállóan képviseli.
  2. A Kamara elnöke képviseleti jogát az ügyek meghatározott csoportjára nézve a kamara bármely tisztségviselőjére vagy alkalmazottjára delegálhatja. A bankszámla feletti rendelkezésre
    1. a Kamara elnöke önállóan,
    2. bármely két, a Kamara elnöke által erre feljogosított tisztségviselő, vagy kamarai alkalmazott együttesen jogosult.


VI. A Kamara gazdálkodása

  1. A Kamara elnöke gondoskodik a közgyűlés által elfogadott költségvetés végrehajtásáról.
  2. A Kamarai feladatok teljesítésének fedezetéül a kamarai tagdíj, a hatósági eljárási díj valamint az egyéb befolyó összegek szolgálnak. Ameddig a közgyűlés a Kamara tárgyévi költségvetését nem fogadja el, a Kamara jogosult és köteles a Kamarát megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.
  3. Amennyiben a költségvetés kiadási előirányzata változtatást igényel, arról az elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés határoz.
  4. A Kamara elnöke a költségvetés működési előirányzatán felüli forrás-felhasználásról évente összességében az előző évi bevétel 5 %-áig terjedő összegig rendelkezhet.
  5. A Kamara elnöksége a költségvetés működési előirányzatán felüli forrás-felhasználásról évente összességében az előző évi bevétel 10 %-áig terjedő forint összegig rendelkezhet.
  6. A költségvetés működési előirányzatán felüli, az előző évi bevétel 10 %-át meghaladó forrás-felhasználásról a közgyűlés határoz.


VII. A Kamara kitüntetései

  1. A kamara elnöksége minden évben kiemelkedő ügyvédi tevékenységért „Eötvös Károly díjat” adományozhat legfeljebb 5 ügyvéd számára.
  2. A kamara elnöksége „Bálint Ákos György-Díjat” adományozhat elnökségi határozat alapján legfeljebb 3 ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos részére.
  3. A Kamara elnöksége “Az Év Budapesti Kamarai Jogtanácsosa Díjban” részesíthet évente egy kamarai jogtanácsost.


VIII. Adatkezelés

  1. A Kamara az általa kezelt adatokat a mindenkor hatályos minősített adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokban foglaltak szerint kezeli. E körben a szükséges nyilvántartásokat, beszámolókat, adatszolgáltatásokat elvégzi. A kezelt adatokat a jogszabályban előírtaknak megfelelő őrzési időn túl megsemmisíti.


IX. Értelmező rendelkezés

  1. Ezen alapszabály alkalmazásában elektronikus úton közöltnek tekinti az elektronikus levélben vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőségre, vagy tárhelyre való közlést. Az e pont szerinti esetben a közlés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor
    1. az elektronikus levél a címzett számára a visszaigazolás szerint hozzáférhetővé vált, illetve
    2. az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőség esetén az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerint kézbesítettnek kell tekinteni.


X. Átmeneti és Záró rendelkezések

  1. A jelen alapszabály 93-94. pontjaiban meghatározott Informatikai Bizottság elnöke és tagjai a kamarai tisztségviselők jelen alapszabály elfogadását követő első általános választásán kerülnek megválasztásra.
  2. A jelen alapszabály elfogadását követő első általános választásig az Informatikai Bizottság jelen alapszabályban szabályozott feladatait a Tagfelvételi Bizottság látja el.
  3. Az alapszabály 104. pontjában meghatározott rendelkezés a jelen alapszabály elfogadását követő első általános választás kiírásának napján lép hatályba. Ezen rendelkezés hatálybalépésééig az elnökhelyettesek száma 5 (öt).
  4. A kamara alapszabályát, mint kiemelt szabályzatot, annak elfogadásától számított tizenöt napon belül megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. Az alapszabály, mint kiemelt szabályzat, illetve annak módosítása akkor érvényes, ha annak törvényességét az igazságügyért felelős miniszter megállapítja. Az alapszabály a miniszter jóváhagyását követően, a közzétételt követő napon lép hatályba.
  5. Jelen alapszabály hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján elfogadott, és utoljára a Kamara 2017. szeptember 13-i közgyűlésének BÜK-KGY/2017/08. számú határozatával módosított alapszabálya.
  6. A Kamara alapszabályát a Kamara közgyűlése a 2019. március 29. napján meghozott BÜK-KGY/2019/02. számú határozatával fogadta el.

 

Kelt Budapesten, 2019. március 29. napján.

dr. Tóth M. Gábor
elnök

dr. Gyalog Balázs
főtitkár